Professzionális egészségügyi elletás az egészséges hosszú életért.
Bejelentkezés telefonon: 0696/311-343 | 0670/3643968(Rendelési időben hívható)

Ételallergiája van?

Mivel az ételallergia és az étel-intolerancia részben hasonló tüneteket okoz (émelygés, hányás, görcsös hasi fájdalom, hasmenés, haspuffadás), gyakran összekeverik a kettőt.

Az általános élelmiszerek általában nem zavarják meg az bél immunrendszerének működését és nem okoznak hisztaminkiáramlást a vérbe, vagyis az élelmiszerekre adott kellemetlen válaszok általában nem ételallergiák. A nem allergiás eredetű táplálkozási probléma adódhat például az étel emésztéséhez szükséges valamelyik enzim hiányából. A laktáz nevű enzim hiánya például emészthetetlenné teszi a tejben található laktóz nevű cukrot, és ún. laktóz intoleranciát hoz létre. Az emésztetlen tápanyagok a vékonybélből a vastagbélbe jutnak, ahol a bélbaktériumok fogják megemészteni, savak és gázok termelése közben. Hála égnek ezeknek az enzimeknek a hiánya egy egyszerű ételallergia vizsgálattal könnyedén kimutatható. A hasnyálmirigy enzimek hiánya általában zsír és fehérje emésztési zavarokat okozhat. Az enzimhiányon alapuló étel-intoleranciák közös tünetei: fogyás, görcsös hasi fájdalom, hasmenés, haspuffadás és fokozott széltermelődés. Előfordulhat, hogy bizonyos ételintolerancia gyomorgörcsöt, hasmenést vagy éppen székrekedést okoznak.

Az alábbiak segítségével orvosa valószínűsíteni tudja, hogy Önnek valódi ételallergiája, étel intoleranciája vagy valamilyen gyomor-bélrendszeri betegsége van-e:

  • Eliminációs diéta: lehet, hogy arra fogják Önt kérni, hogy bizonyos gyanús ételeket pár hétre hagyjon el az étrendjéből, ezt követően pedig egyesével ismételten kezdje el ezeket fogyasztani (pár hetente bevezetve egy-egy új élelmiszert). Az eljárás során meg lehet határozni, hogy melyik étel köthető az adott tünethez. Pszichés tényezők sajnos szerepet kaphatnak, ha például Ön azt hiszi, hogy érzékeny egy ételre, akkor fogyasztása után tapasztalhatja azokat a tüneteket, amelyektől tart. Ha Önnek súlyos reakciója volt már bizonyos ételekre, akkor ez a módszer nem biztonságos.
  • Fizikális vizsgálat: a körültekintő orvosi vizsgálat bizonyos betegségeket gyanúba hozhat vagy valószínűsítleníthet.
  • Vérvizsgálat: az allergiára jellemző IgE antitestek szintje meghatározható a vérből. A vizsgálathoz vérvételre van szükség.
  • Laktóz és laktulóz terhelés, keményítő terhelés, cukorterhelés: a vizsgálathoz vérvételre van szükség.

 

Hasmenés okai:

Hasmenés alatt a napjában többszöri, híg székletürítéseket értjük, melyet gyakran láz, hasi görcsök, fogyás és kiszáradás kísérnek.

A széklet típusa alapján a hasmenés lehet ozmotikus vagy szekretoros jellegű. Míg előbbi esetén a teljes koplalás mellett a hasmenés megszűnik, utóbbi esetben a tünetek éhgyomorra is jelentkeznek. Vékonybél területi kórképek gyakran vizes, nagy mennyiségű, esetleg emésztetlen ételmaradékot tartalmazó a széklet, míg a vastagbél gyulladásos betegségei által okozott hasmenésnél a kis mennyiségű, véres vagy nyákos székürítés a jellemző.

A krónikus hasmenés leggyakoribb okai:

Irritábilis bél szindróma: A leggyakoribb oka a hosszan fennálló hasi panaszoknak az irritábilis bél szindróma. Funkcionális bélbetegség, ami azt jelenti, hogy a vizsgálatok szervi eltérést nem igazolnak, a panaszok oka a bél beidegzésének zavara illetve a megváltozott bélmotilitás lehet. A tüneteket a stressz fokozza.  Jellemzője a kórképnek a hosszú hónapok óta fennálló, lényegében változatlan panaszok és a riasztó tünetek (vérzés, hányás, testsúlyvesztés, láz, éjszakai nyugalmat megzavaró tünetek) hiánya.

Emésztési zavar okozta hasmenés: Ebben az esetben a béltraktusba jutott étel lebontása nem teljes, így a vastagbélbe jutott emésztetlen tápanyagokat a bélflórát alkotó baktériumok bontják gázképződés és gyakori székürítés jelentkezése mellett.  Ilyen hasmenés alakulhat ki, ha a hasnyálmirigy nem termel elég emésztőenzimet, gyomoreltávolítást követően vagy epesav-vesztés miatt. Hasonló mechanizmussal okoz hasmenést a laktóz-intolerancia is.

Idült gyulladásos bélbetegségek: Ebbe a csoportba a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa tartozik. Míg a Crohn-betegség főként hasi fájdalommal és hasmenéssel, esetleg végbél körüli sipolyokkal járhat, a colitis ulcerosa elsősorban véres hasmenéssel jelentkezik.  Mindkét betegség leggyakrabban a húszas-harmincas életévekben kezdődik, aktív szakok és nyugalmi periódusok váltakozásával jár.

Lisztérzékenység (coeliakia): A gabonafehérjék közé tartozó gliadinra adott túlérzékenységi reakció, melynek következtében bélboholy-sorvadás, felszívódási zavar alakul ki. Igazolására vérvétel illetve gyomortükrözés során nyert vékonybél-biopszia alkalmas. Gluténmentes diéta mellett a betegek teljesen panaszmentesek.

Ételallergia: Általában egyéb allergiás megbetegedésék kíséretében jelentkezik (légzőszervi- vagy bőrtünetek). A hét leggyakoribb allergén a tojás, a hal, a szója, a mogyoró, a rák, a kagyló, a liszt.

Share This